6.fejezet

Sziasztok !!!
Nagyon sajnálom,hogy ennyi ideig nem voltam...De most már vagyok !!!
Hozom az új részeket !!!
De kérnék egy olyat,hogy légyszi komizzatok mindig és iratkozzatok fel !
Nem húzom az időt tovább,jó olvasást :)
Puszi :*

6.fejezet

//Lisa szemszöge//

Reggel az ébresztőre ébredtem.Fél 6-ot mutatott az óra.Azt hittem,hogy földhöz vágom.De végülis nem tettem.Luke is felébredt és megkérdeztem tőle,hogy mért keltette fel magát ilyen koránra.Az volt a válasz,hogy futni megy még suli előtt.Hát mivel már felkeltem,így úgy döntöttem,hogy én is megyek vele.Nagyon meleg volt már ilyen korán,úgyhogy lenge ruhában mentem.

6-tól 7-ig futottunk és utána hazamentünk átöltözni és indultunk a suliba.
A ruhám:

Ezzel a cipővel:

Tudom,hogy most kicsit fura hogy így megyek iskolába,de első napon jó benyomást kell keltenem. Tehát elindultunk a suliba.Hamar odaértünk,de már sokan ott voltak.A teremben jól azonosíthatóak voltak a baráti csoportok.Amikor beléptem mindenki rám nézett.Úgy néztek,mintha még nem láttak volna fehér embert.Megláttam egy nagyon helyes fiút.Mikor ránéztem akkor elmosolyodtam,mert ő is pont a szemembe nézett.Hogy ne legyen annyira feltűnő,így egyből elnéztem onnan és mentem tovább.Leültem az egyik padhoz Luke mellett és beszélgettünk.Néhányon odajöttek hozzánk és bemutatkoztunk egymásnak.De egyszer csak csend lett. Katt ide !!! Így vonultak a lányok !
Hát igen...Minden osztályban vannak azok a bizonyos "menő " lányok.De kitudja...Lehet,hogy jól kijövünk majd.És akkor ők is megjelentek.Katt ide !  

-ÚÚ...Biztos ők a "helyes,menő " srácok !-kérdeztem Luke-ot.
-Igen,de ne mondj rájuk semmit,mert én is közéjük tartozok. Nagyon jófejek és kedvesek.Nagyon jó haverok vagyunk.
-Igen???-néztem rá kicsit furán-Akkor inkább nem mondom,hogy első benyomásra mit gondolok róluk.
-Oké...
Odajöttek hozzánk a fiúk és Luke bemutatott engem mindegyiknek.Hát...Elég kínos volt,de ez elkerülhetetlen volt.Egy pár percet beszélgettünk,meg kérdezgettek.Én válaszoltam mindenre,de én is kérdeztem.Aztán Luke megkérdezte,hogy ő odamehet-e a fiúkkal a helyükre.Én persze igent mondta,bár kicsit paráztam,hogy most ott ülök majd egyedül.De nem így lett,mert pár nagyon cuki lány odajött hozzám és beszélgettünk.A legaranyosabb ő volt:

Szerintem nagyon szép és olyan édi.Úgy hívják,hogy Zoe.Vele nagyon hamar elbeszélgettünk,de aztán a helyére ment.Odajött hozzám ő is:

Annyira szép.Őt úgy hívják,hogy Selena.Nagyon aranyos.Kicsit fura volt,de nagyon megdicsért,hogy milyen szép és csinos vagyok.Kicsit fura,hogy ezt ő mondja.Becsöngettek.Luke visszaült mellém.
-Látom megismerkedtél egy pár lánnyal.
-Igen-feletem neki boldogan.
-Álljatok fel gyerekek-mondta az osztályfőnök kissé mérgesen.
Egyből felpattant mindenki.
Köszöntünk és a tanár kihívott engem a táblához.
 Na jó-gondoltam-most kezdődik a rémálom.
-Ő itt az új osztálytársatok,Elisabeth Perez.
Mindenki engem bámult és néhányan sugdostak egymásnak valamit.Utálom az ilyen szerepelős helyzeteket,mert tudom,hogy valami hülyeséget fogok mondani.
-Elisabeth,kérlek mutatkozz be !-mondta Mrs.Taylor (így hívják az ofőnket).
-ÖÖÖ...Oké... Elisabeth Pereznek hívnak.Beceneveim:Lisa,Elisa,Lis.Magyarországról jöttem.Luke az unokatesóm és most náluk lakok.
Ilyenkor elmosolyodtam,jelezve vele,hogy ennyit tudok.
-Lehet tőle kérdezni-mondta Mrs.Taylor.
Jöttek a kérdések szépen sorban.Szinte mindegyikre válaszoltam.Ekkor jött egy kérdés.
-Jársz valakivel?
Elpirultam,de Mrs.Taylor egyből leszidta a gyerekeket,és mondta,hogy erre nem kell válaszolnom.De nem zavart,mondtam neki,hogy semmi gond,hogy megkérdezte.
-Jelenleg nincs barátom-válaszoltam.
Néhányan összenéztek amikor mondtam,de nem zavart.
Mivel nem volt több kérdés,így leülhettem a helyemre.Csak most vettem észre,hogy a fiú,aki nagyon helyes mögöttem ül.Azt mondta a tanár,hogy ma filmet nézünk a tiszteletemre.Mindenki megköszönte nekem,mintha én csináltam volna.Eltoltuk a padokat és székkel együtt közelebb mentünk a TV-hez.A Koszorúslányok bosszúját néztük németül.(Mivel ebben az iskolában német az idegennyelv.)

Imádom ezt a filmet.Eközben legalább semmi rossz nem tud velem történni(gondoltam én).Miközben néztük a filmet én rossz szokásom szerint hintáztam,és hát új hely,én még mentem volna hátrébb,de  a szék nem bírta és hátraestem.Kicsit elájultam,mert arra ébredtem,hogy a helyes srác ölében fekszem,mivel ő mögöttem ült és az ölébe estem.Annyira helyes-gondoltam magamban.Megkérdezték,hogy jól vagyok-e.
-Jól-mondtam.
Egy csomószor bocsánatot kértem a fiútól.Megtudtam,hogy David-nek hívják.Annyira helyes:

Na mindegy.Felálltam,de ő fogta a kezem a biztonság kedvéért.Jól gondolta,mert egyből el is estem.Ismét rá estem,de most a karjaiba,mert már álltunk.Felkapta a lábamat és elvitt az orvosi szobába.Így vitt:

Olyan jó érzés volt.Mintha az esküvőn kapna fel így. Na mindegy.Lerakott az orvosiban az ágyra.A doki mondta David-nek,hogy üljön le,és várjon meg engem.Mivel engem nem zavart,így bent maradhatott.Adott egy gyógyszert az orvos és lefertőtlenítette a karcolást,amit a hintázás miatt szereztem.Mikor kész lettem,lábraálltam.Nem estem el,tehát visszamehettünk a terembe.A terem pont az iskola másik végén volt,úgyhogy addig beszélgettünk.Nagyon megkedveltem.Mikor beértünk a terembe, mindenki rám nézett és kérdezték,hogy jól vagyok-e.Mondtam,hogy igen,és leültem a helyemre.Ekkor kicsöngettek...